Lengyel vodka

Minap egy kellemes kis estét töltöttünk a helyi erasmusosokkal. Történt tehát, hogy elmentünk közösen kajálni a közeli étterembe a Szelénába. Lengyel elvtárs igencsak akarta, hogy oda menjünk , mivel ott van csirke az étlapon, amit az azerbajdzsániak is eltudnak fogyasztani (hisz nem szeretik a bárbekjú disznót). Mivel nekünk a Szelána étterembe történt meg az első csalódásunk a Bolgár gasztronómiában, ezért szkeptikusan álltunk a dolgokhoz, de azért adtunk öreg Szelénának egy utolsó esélyt. (A csalódás oka a Roli számára a lasagne volt, ami erősen paradicsomos volt).

Szóval elmentünk én meg pizzát rendeltem. Az itteni pizzák tésztában erősen hasonlítanak az olasz pizzához, azonban annyira nem vékonyak. Feltétben pedig hozza a Magyar pizzériák színvonalát. Tehát olyan fél-fél átmenet. Jó féle pizzájuk van, ez tény. Valamint két fajta tésztából lehet kérni itten a pizzátot. Az egyik az átlagos "white" tészta, a másik meg a "black" tészta. Ez számunkra igencsak tükörfordítás, de Lengyel Ádám barátunk csak így tudta tolmácsolni. (" a black tészta a barna tésztát jelöli). Persze erre van Bolgár szavuk, de ezen szavakat én eme blogra nem tudom vetni.

No tehát eddig egy sima átlagos vacsorának indult, ahol társaságunk hét tagja mindenről beszélt. 

Lengyel Ádám példáult rendelt egy különleges  tej/kefir/joghurt süritményt, amit sóval édesített. Iható volt az is meglepően.

Emellett bővítettük a közös magyar/szláv szótárunkat, amelyet az alábbi szavak képezik (jelentés, kiejtés ugyan az)

• pulyka
• kurva
• sonka
• cigany

Ezek után felslattyogtunk a szobájukba ahol Lengyel Vodkával és tejjel tukmáltak minket. Kaptunk is persze az alkalmon. Első felhozatalként Lengyel importvodkát kóstoltuk.

Első kóstolóra édeskés volt, vodkás utóízzel. Aki ismer engem tudja, hogy nem szeretem ha izesítjük az alkoholt szóval annyira nem voltam elragadtatva. Mint utólag kiderült Dominik kolléga lefordította e nemes nedüt, és dió ízesítésű. Erre magamtól nem jöttem volna rá, köszönöm.

Aztán jött a meghökkentő dolog, hogy öntöttünk hozzá tejet. Igen tejet. Egybe. Egypohárba.

mintha cicák lennénk

Ebből egy koktél ízű cuccli lett, ami már jobban ízlett ízlésemnek, de még mindig jobban preferálom a normál vodkát. De egyszer élünk ki kellett próbálni, és csak remélni tudom, hogy gyomrunk is preferálni fogja.

Ezek után egy lájtos csoportkép, amin én nem szerepelek, de a lényeg látható. Mindenki tejet iszik, és csak az egyik Azerbajdzsáni vodkázik (aminek whiskey színe van).

szép a terasz

A képen a hátsó szemüveges a Lengyel Ádám. Tőle tudtuk meg, hogy Lengyelországban nagyon sok ízesített dolog terjeng az utcákon. Csokis sör, menta ízü vodka, stb...  

Ezután számomra oszolj volt. Ja még annyit, hogy múlt héten 5 percre lévő kebaboshoz mentünk le, visszafele meg úgy elkapott minket az eső, hogy én még el is estem felszántva a lábamat...  Drága egy kebab volt, de megérte.

(Jelzem itt várnába minden a tenger fele lejt, szóval az utcákon szó szerint vízáradat tapasztalható, (ami mint megtudtuk összegyűlik egy csatornába és a helyi "csöveseket" a tengerparton zuhanyzó rózsákból ellátja fürdővízzel (igen szószerint, van a parton egy részük ahova az alábbi vízesés után rájuk ömlik a víz. Ott mosnak, fürödnek, trécselnek a turistaövezet szívében). De az utcákon nem találsz hajléktalanokat. Egyet sem. Nem úgy mint Magyarországon.

Eltrettentésképp egy Bolgár énekes Azis hallható (akit előző blogban Isziszként emlegettem. VIGYÁZAT. félelmetesen és még meleg is!)